Sakura
Egy kis kávézóban álltunk meg. A három lány csak automatikusan ült le a helyére. Hinata egy idő után felém fordult és bocsánat kérően nézet.
- Bocsi, hogy miattam kiderült... - mutatott a kapucnira.
- Áhh semmiség - legyintettem.
- De hát így nem élhetsz... - mondta volna, de ez egyik lány elkrákogta magát. Mind ketten oda tereltük a tekintetünket. A nagy szőke lány nézte ránk felhúzott szemöldökkel, míg a másik a barna kontyos hajú inkább csak döbbenten nézte ide-oda.
- Bocsánat, hogy csak úgy elráncigáltalak titeket. - mondta zavartan. - A nevem Haruno Sakura. - mutatkoztam be ismét. Először a barna hajú lány szólalt meg.
- A nevem Tenten. Örülök a találkozásnak. - mondta és felém nyújtotta a kezét. Elfogadtam a felém nyújtott kezet és kérdően néztem a nagylányra.
- Szia, a nevem Temari. - mondta mosolyogva. Végig néztem rajta majd csak úgy kicsúszott a következő mondtad:
- Jó magasra nőttél. Hány centi vagy? - kérdeztem, de rögtön a szám elé kaptam. - Bocsánat nem akartam modortalan lenni. - mondtam.
- Semmi baj. - legyintett Temari. - 178 cm vagyok. - mondta. Egy kicsit nagyot néztem, mert még sosem láttam ekkora lányt. Én hozzá képest törpe vagyok a 169 cm-mel.
- Az szép. - csak ennyit tudtam kibökni magamból.
- Hát igen. - mondta Temari és nagyot vigyorgott. Tekintettem tovább vándorolt a karate ruhás lányra. Elég fura dolog volt, hogy tornacipőben és egy fekete öves fehér köntösben tök lazán üldögélt ebben a kávézóban. Nem zavarva őt a kérdő tekintetek.
- Na és Tenten. Ahogy észrevettem fekete öves vagy. - mosolyodtam el mire a barna hajú lány felegyenesedett ültében.
- Nagyon nehéz volt megszereznem. Igazából csak fél éve van meg. Miközben már 7 éves korom óta karatézom. - vallotta be.
- Értem... - mondtam és hátra dőltem. Becsuktam a szeme és nagyot sóhajtottam.
- Mi a baj? - kérdezte Hinata.
- A suliban gondolom az a vöröske menő csaj. - mondtam ki hangosan.
- Igen ez így van. - mondta barátnőm kis hallgatás után.
- Valami bűzlik ezzel a sulival kapcsolatban. - mondtam ki gondolataim egyikét hangosan.
- Hát igen... - mondta egyszerre a három lány.
- Ezt, hogy értitek? - dőltem előre és könyököltem az asztalra.
- Ez a suli nagy szar. - kezdte Temari. - Ugyanis a tanárok kivételeznek...
- Az osztályokat felbontják... - folytatta Tenten.
- A furcsaságokat és a pénztárcát nézve alakítják a csapatokat. - fejezte be Hinata.
- És ezeket a csapatokat külön elnevezés díszíti. - mondta Temari.
- A különcök és a menők - mondta Tenten.
- Hát ez hülyeség. - mondtam. - És mi van akkor, ha a cél személynek sok pénze van, de vannak neki furcsaságai? - kérdeztem. Hinata csüggedten hajtotta le a fejét és egy hatalmasat sóhajtott.
- Ha szerencséje van az embernek, akkor ketten vannak... így az egyik ide a másik oda kerül.... Én ezt jól tudom... Mert én az unoka bátyámmal lettem beíratva a suliba. Ő került a menők csoportjába, míg én... A különcök csapatába kerültem. - én pedig döbbenten néztem barátnőmre. Haja eltakarta gyönyörű arcát. Így már csak a hulló s csillogó könnyeit láttam, amik ölébe hullottak.Sakura
Egy kis kávézóban álltunk meg. A három lány csak automatikusan ült le a helyére. Hinata egy idő után felém fordult és bocsánat kérően nézet.
- Bocsi, hogy miattam kiderült... - mutatott a kapucnira.
- Áhh semmiség - legyintettem.
- De hát így nem élhetsz... - mondta volna, de ez egyik lány elkrákogta magát. Mind ketten oda tereltük a tekintetünket. A nagy szőke lány nézte ránk felhúzott szemöldökkel, míg a másik a barna kontyos hajú inkább csak döbbenten nézte ide-oda.
- Bocsánat, hogy csak úgy elráncigáltalak titeket. - mondta zavartan. - A nevem Haruno Sakura. - mutatkoztam be ismét. Először a barna hajú lány szólalt meg.
- A nevem Tenten. Örülök a találkozásnak. - mondta és felém nyújtotta a kezét. Elfogadtam a felém nyújtott kezet és kérdően néztem a nagylányra.
- Szia, a nevem Temari. - mondta mosolyogva. Végig néztem rajta majd csak úgy kicsúszott a következő mondtad:
- Jó magasra nőttél. Hány centi vagy? - kérdeztem, de rögtön a szám elé kaptam. - Bocsánat nem akartam modortalan lenni. - mondtam.
- Semmi baj. - legyintett Temari. - 178 cm vagyok. - mondta. Egy kicsit nagyot néztem, mert még sosem láttam ekkora lányt. Én hozzá képest törpe vagyok a 169 cm-mel.
- Az szép. - csak ennyit tudtam kibökni magamból.
- Hát igen. - mondta Temari és nagyot vigyorgott. Tekintettem tovább vándorolt a karate ruhás lányra. Elég fura dolog volt, hogy tornacipőben és egy fekete öves fehér köntösben tök lazán üldögélt ebben a kávézóban. Nem zavarva őt a kérdő tekintetek.
- Na és Tenten. Ahogy észrevettem fekete öves vagy. - mosolyodtam el mire a barna hajú lány felegyenesedett ültében.
- Nagyon nehéz volt megszereznem. Igazából csak fél éve van meg. Miközben már 7 éves korom óta karatézom. - vallotta be.
- Értem... - mondtam és hátra dőltem. Becsuktam a szeme és nagyot sóhajtottam.
- Mi a baj? - kérdezte Hinata.
- A suliban gondolom az a vöröske menő csaj. - mondtam ki hangosan.
- Igen ez így van. - mondta barátnőm kis hallgatás után.
- Valami bűzlik ezzel a sulival kapcsolatban. - mondtam ki gondolataim egyikét hangosan.
- Hát igen... - mondta egyszerre a három lány.
- Ezt, hogy értitek? - dőltem előre és könyököltem az asztalra.
- Ez a suli nagy szar. - kezdte Temari. - Ugyanis a tanárok kivételeznek...
- Az osztályokat felbontják... - folytatta Tenten.
- A furcsaságokat és a pénztárcát nézve alakítják a csapatokat. - fejezte be Hinata.
- És ezeket a csapatokat külön elnevezés díszíti. - mondta Temari.
- A különcök és a menők - mondta Tenten.
- Hát ez hülyeség. - mondtam. - És mi van akkor, ha a cél személynek sok pénze van, de vannak neki furcsaságai? - kérdeztem. Hinata csüggedten hajtotta le a fejét és egy hatalmasat sóhajtott.
- Ha szerencséje van az embernek, akkor ketten vannak... így az egyik ide a másik oda kerül.... Én ezt jól tudom... Mert én az unoka bátyámmal lettem beíratva a suliba. Ő került a menők csoportjába, míg én... A különcök csapatába kerültem. - én pedig döbbenten néztem barátnőmre. Haja eltakarta gyönyörű arcát. Így már csak a hulló s csillogó könnyeit láttam, amik ölébe hullottak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
