A lányok már minden kisebb dolgot kipakoltak a szobából. Most épp a szekrénnyel és az ággyal vacakoltak. Nem akarták strapálni magukat, így csak eltolták őket a fal közeléből és letakarták, hogy ne kerüljön rá festék.
- Ez kész! – fújta ki magát a levendulaszemű – Jöhet a festés.
- Csak tankolok egy kis oxigént – lihegte Tenten és már épp készült volna leülni, csak éppenséggel nem volt mire. Nehogy már ez gondot okozzon, hát mire való a padló?! Pár perc elég volt, hogy mindenki összeszedje magát.
- Hol a festék? - nézett körbe a hidrogén szőke – Ááá meg is van – hozta közelebb a talált festéket és eszközöket.
- Ezt jól megbeszélte magaddal – vigyorgott Saku, majd fogta az egyik ecsetet és nekilátott a festésnek.
- A srácok vajon hogy állnak? – kérdezte Temari, majd követte a rózsaszín hajú példáját.
- Ahogy hallom, törnek zúznak – fülelt a fekete hajú lány.
- Szerintem, nézd meg őket – tanácsolta Tenten, Saku felé fordulva. A rózsaszín hajú csak bólintott, majd elhagyta a szobát. A Tv szobához sétált, ahol egy csukott ajtóval találta szembe magát. Bekopogott, válaszképp pedig az ajtó nyílni kezdett, de nem teljesen, épp csak annyira, hogy Sasuke feje kiférjen rajta.
- Na mi az? – kérdezte a fiú úgy, mintha Sakura csak valami árus lenne és rá akarna sózni valami használhatatlan kacatot.
- Gondoltam, megnézem, mit alkottatok – próbált bekukucskálni, de a terve meghiúsult a fiú miatt.
- Még nem túl sok mindent – jött a tömör válasz – Ugye nem baj, hogy segítséget hívtunk?!
- Kit? – szólalt meg a lány kissé kétségbeesetten.
- Szia kis csaj – hallott a szobából egy ismerős hangot.
- Gaara – ejtette ki száján a nevet.
- Igen, igen ő. Hozott nekünk néhány cuccost, ne aggódj és most sicc – zavarta el, majd becsukta az ajtót.
- Mi vagyok én macska? – húzta fel magát a sicc szón. Kissé ideges állapotban ment vissza a szobába, ahol a barátnői már elég jól álltak.
- Ez nem jelent semmi jót – látta meg a dühös kis barátnőjét Tema – Mit csináltak?
- Hagy, kérdezzek valamit… Hát úgy nézek én ki, mint egy macska?
- Mi van? – nevetett a hidrogén szőke lány.
- Sasuke, azt mondta, hogy sicc – mesélte el dühének okát, kellően hangsúlyozva azt az egy szót.
- Nem reagálod túl, egy picit?
- Tudod ebben a pillanatban, meg nem mondtam volna, hogy fülig szerelmes vagy – vázolta Ino, mire Sakura arcszíne egy árnyalattal sötétebb lett, mint a haja.. de nem elpirult.
- Hogy mi?! – szórtak szikrát a smaragd szemek – Nem, nem, nem, nem, nem, én nem szeretem – bizonygatta, majd bútor híján leült a földre.
- Lefeküdtél volna vele, de nem szereted?– értetlenkedett Hinata.
- Még csak néhány napja ismerem – mondta, majd rájött mit is mondott. Néhány nap nem elég a szerelemhez, de elég ahhoz, hogy lefeküdjön vele. Hogy is van ez? Sajna ezt még ő sem tudja, pedig neki nem ártana. Hiába határozza el, hogy távol marad a fiútól, mikor belenéz azokba a szemekbe, amik úgy rántják a mélybe, mint egy fekete lyuk megtörik ez az elhatározás.
- Föld hívja Saku-t – lengette kezét a lány előtt Temari – Jöhetnek a csillagok – próbálta lefoglalni Sakut mielőtt depis lesz.
- Rendben – pattant fel és magában nagyon hálás volt Temari-nak, hogy elterelte a dolgot. Nem volt kedve tovább ezt a témát boncolgatni. Megfogott egy ecsetet, azt a fekete festékbe mártotta, majd egy csillagformát kezdett a pink falra festeni.
- Ez klassz! – jegyezte meg Tenten, majd követte a rózsaszín hajú példáját pont, ahogy a többiek is. Mindenki felfestett legalább 2-3 csillagot és ennek köszönhetően elég hamar végeztek.
- Úgy látom, készen vagytok – állt meg az ajtóban Sasuke, mögötte pedig a többi fiú.
- Ezek szerint ti is – sétált hozzájuk a rózsaszín hajú – Gyertek csajok, ezt meg kell nézni – intett barátnőinek, majd átsietett a másik szobába. Megvárta még a többiek is odaérnek, mikor ez megtörtént benyitott az ajtón.
- Húú – ez volt az első reakciója a szoba látván. A fal egyik részét lángok borították, a tűz közepén pedig egy kis ördög kacsingatott vasvillával a kezében. A megmaradt üres részeken nevek voltak láthatók.
Középen Sakura-é kacskaringós formákban a szélén erősebb, majd egyre halványabb rózsaszínben, majd Ino-é türkizkéken sárga kerettel, Itachi-é sötétkéken piros csíkokkal, Gaara-é vörösen fekete kerettel, Sasuke-é fehér szegéllyel és sötétkékkel, Neji-é és Hinata-é lilán Hina-éban 1-2 csillaggal, Naruto-é narancssárgán fekete kerettel középen kissé vöröses árnyalattal, Kiba-é fehéren fekete pöttyökkel, Shika-é barnán fekete vonalakkal, Tema-é sárgán zöld kerettel, végül Tenten-é rózsaszínnel, szürke kerettel.
- Imádom – foglalta egy szóba véleményét, mire a fiúk büszkén és elégedetten vigyorogtak. – De… - na itt jöttek a szájtátások, hisz mi az, hogy DE – Az a falrész ott – mutatott a sarok felé – ott semmi nincs…
- Hát nem tudtuk mit tehetnénk még oda – vallotta be Gaara.
- Tudjátok, hogy ez mit jelent – vigyorgott Ino, egyik lány sem válaszolt, de mind tudta mire gondol a lány így fogták a festéket és megközelítették az üres rész.
- Hé hé hé.. nélkülünk semmit! – lépett oda Itachi, mint ahogy a többi fiú is.
- Mit alkotunk?
- Olyat, amiről mindig eszébe fogunk jutni..
- Persze mert a több méteres neveinkről nem fogunk eszébe jutni igaz? – kötött bele a gondolatba Naruto. Választ nem kapott, már mindenki a „műalkotáson” dolgozott.
30 perccel később…
- Kész!! – lépett hátra Tenten, hogy lássa a végeredményt. Egy lila kerek kis szörny, nagy sunyi szemekkel, fondorlatos vigyorral, pici fülekkel, meg az orrát helyettesítő két lyukkal.
- Valami még hiányzik – mondta Sasuke elgondolkozó hangon.
- Mi? – fordult felé Sakura értetlen arccal.
- Hát ez – egy könnyed lendülettel végighúzta Saku arcán az ecsetet, így a lány lila színekben tündökölt.
- Baszki.. – mondta a lány, de őt sem kellett félteni, csak ő nem érte be ennyivel. Fogta a festéket és úgy, ahogy volt ráborította Sasuke-ra. Itachi-ból meg természetesen kitört az együtt érző vihogás.
- Te mit röhögsz? – kérdezte Ino, majd pár pillanatra rá már Itachi is festékben tocsogott, mint ahogy a szőke… azaz lila hajú lány is.
- Betegek vagytok – jegyezte meg Gaara és egyből négy szempár szegeződött rá.. gondolom sejtitek ő is megkapta az égi áldást.
- Na nehogy már én maradjak ki – pattant fel Naruto és a festéket egyenesen Hinata-ra és a mellette álló Tenten-re borította.
- Neji tudod mit vettem észre? – lépett mellé az egyszer még rózsaszín hajjal rendelkező lány.
- Na?
- Nincs rajtad semmi szín – mondta, majd a fiúra borított egy adag rózsaszín festéket. – Máris jobb.
- Jól van kölykök.. sok lesz mára – állította volna le őket Temari, nem sok sikerrel. Sakura, Sasuke, Itachi és Ino egyszerre öntötték felé a festéket, ami ugyan célba talált, de a kis szörnyike is kapott belőle. Maga a lény nem lett festékes, de körülötte színes kis foltok keletkeztek.
- Ez hiányzott.. valamit el kellett baszni benne, túl tökéletes volt. – nevetett Sasuke, tulajdonképpen a saját hülyeségükön.
- Bocs srácok, de én lépek, még van egy-két elintéznivalóm – mondta az egykor vörös hajú fiú.
- Ilyen fejjel?
- Igen, na és? Ez a szexepilem – vigyorgott ezerrel.
- Mi is megyünk - jelezte Itachi, aki Ino kezét fogta, így egyértelmű, hogy a Yamanaka lány is lelép. Végül a többiek is úgy döntöttek, hogy mennek. Három puszit váltottak a Haruno-val, majd szép lassan felszívódtak. Sasuke egyedül tartott hazafelé, a bátyának túl jól sikerült az eltűnés. A nap melegen sütött, a szellő vígan játszott az utcán sétálók hajával, meg a többi filmbeillő duma. A lényeg, hogy mivel szép idő volt, úgy határozott tesz egy kis kerülőt. Befordult a park területére, kezét a zsebébe süllyesztette, így haladt a köves úton. Tekintete a vele szembejövő srác arcára siklott.
- Nem furcsa, hogy mi mindig itt futunk össze?...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
