Jövőhét hétvégén Sasuke-kun felhívta Sakurát reggel nyolc órakor, hogy pakoljon össze magának néhány dolgot, mert hamarosan ott lesz érte. Sakura még javába aludt, mert nagyon fáradékony volt most, hogy gyermeket várt. A szürke macis pizsamájában volt, aminek a nadrág része is ugyan olyan színű volt mint a pólórésze, csak fekete és rózsaszín kockás volt. Álmosan kelt fel az ágyból, amikor meg hallotta a telefonja csörgését. A telefonjának a csengő hanga meg a kedvenc animéjének új opningje volt. Meg ha Sasuke-kun nem sokára itt van érte, akkor mikor indult el, mert három óra kocsival. Sakura azonnal elkezdett készülődni a nevelő apja reggelizett éppen a konyhában az öccse meg hisztizett, hogy számító gépezni akar reggeli előtt. Leegyszerűsítve, aki nem ismerné Sakura család a szokásos. Majdnem minden reggelük így zajlik. Még mindenki pizsamába volt és értetlenül nézték Sakurát, aki kapkod össze vissza. Yume segített bepakolni a lányának, hogy tudjon Sakura készülődni. Sakura még a kedvenc alvos kutyusát is bepakolta, akit Angyalkának nevezet el még kiskorában. Aztán fél óra múlva újra Sasuke-kun hívta, hogy megérkezett. Sasuke-kun kiszállt a kocsiból és bement a csomagokért, hogy Sakurának ne keljen sokat cipekednie. A szomszédok meg nézték, hogy mi folyik itt. Ők igazi falusiak voltak, akik szerettek össze járni a többi szomszéddal. Csak azért költöztek a főváros közelébe, mert a család fő itt kapott munkát. Két gyermekük volt egy fiú és egy kislány. Asszony kövér volt és rajta lehetett látni a legjobban, hogy falusi. A férje meg egy pálcika, akit elfúj a szél. Egyáltalán nem volt valami férfias. A másik szomszéd szerencsére sokkal normálisabbak voltak. A férfi földmérő volt és a felesége talán az volt nem tudta pontosan Sakura. Csak azt, hogy az asszonynak volt egy iker testvére, akiket nem nagyon lehetett megkülönböztetni. Úgy hasonlítottak egymásra mint két tojás. Ja meg nekik is volt gyerekük. Ezen a környéken gyerekes családok éltek többségben. Sakura nem nagyon ment sehová a környéken és nem szeretett szóba állni idegenekkel, ezért a környéken nem is tudták sokan, hogy Kasuminak van nővére. Kasumit és a szüleit meg mindenki ismerte legalább látásból, csak Sakurát nem látták. Sasuke-kun rágyújtott egy cigire mikor a csomagtartóba betette Sakura csomagjait, ami ősz-visz két táska volt, meg Sakura vállán volt egy zöld alma táska, amibe apróságok voltak. Még a nagymamájától kapta a 17 születésnapjára, és eddig nem nagyon volt alkalma hordani. Sasuke-kun ránézet a szomszédokra, akik ennél feltűnőbben nem is bámulhattak volna. A falusi szomszédoknak a rokonaik is náluk voltak, hétvégére jöttek hozzájuk. Még egy duci 8-10 éves körüli szőke fiú is érdeklődően figyelte a reggeli mozgalmat. Soha nem láttak még ilyen drága kocsit, és nem is találkoztak ilyen gazdag fiatal férfival. Mikor észre vették, hogy Sasuke rájuk néz félve elfordították a fejüket. Igen szó mi szó Sasuke-kunak igen félelmetes kisugárzása volt. Rideg és érzelemmentes volt, aki mindig tudta mi csinál.
- Sakura mire vársz ülj be a kocsiba.-mondta Sasuke, mikor látta, hogy Sakura azóta is ott áll, amióta az édesanyjától elbúcsúzott.
Sakura azonnal be ült a kocsiba, és a vissza pillantó tükörből látta, hogy Sasuke-kun beszél valakivel telefonon. Majd mikor befejezte be ült a kocsijában és szempillantás alatt az egész utcán kitolatott, és csak a nagyobb búkanokat kerülte ki. Az égész utcában porfelhőt hagyva maga után. Sakura meg nem győzött kapaszkodni. Szinte mindennap ült kocsiba, de Sasuke-kun még neki is gyorsan vezet.
- Gyűlölöm a szegény kis senki embereket. Mindannyian primitívek, akik csak sóvárognak a pénz után.-mondta Sasuke, mikor elhagyták a környéket.
- Sasuke-kun, ne legyen ilyen rossz véleményed a hétköznapi emberekről.-mondta Sakura, mikor szomorúan Sasuke-kunra nézet.
Sasuke nem válaszolt semmit, csak ránézet a mellett ülő szomorú lányra. Két óra múlva Sasuke-kun megállt tankolni, hiszen már régen tankolt. Sakurának meg émelyegni kezdett a gyomra. A kocsiba talált nejlonzacskót, amit a szája elé kapott. Sasuke meg vissza szállt, mikor meglátta, hogy Sakura rosszul lett. Majd mikor Sakura jobban le lett kidobta a kútnál lévő egyik piros kukába.
Mikor már régóta kocsikáztak, Sakurának feltűnt, hogy nem az Uchiha szülök villához mennek. Hanem messzebb, ahol szebbnél-szebb villák voltak, csak nem olyan sok. Itt tényleg nem volt szomszéd, aki beleszólhat mindenbe. Aztán befordultunk a környéken lévő legszebb villának a kapujához Sasuke-kun kocsikulcsán volt a kapu távirányítója is, ami rögtön kezdett szétnyílni, hogy belehessen menni kocsival. Miközben a parkoló felé indult, meg láttam két biztonsági őrt, aki engedelmes, jól betanított dobermannokkal sétáltak. A kocsiablakából pillantottam meg, hogy az egyik biztonsági őrnek a kezén tetoválás volt. A másiknak is volt, de annak még a nyakán is volt. A ruha takarta el a többi tetoválásaikat, mert nyilván valóan rengetek tetoválásuk volt. Nagyon félelmetesek voltak, ezért Sakura remélte, hogy nem fogja sokat látni őket. Aztán nem kellett sokat várnom, hogy megpillantsam a luxusvillát. A luxusvilla fehér volt hatalmas ablakokkal és gesztenye barna bejárai ajtója volt, ami előtt nagy terasz volt, majd abból sok lépcsőfokos lépcső nyúlt és a két szélén betonkorlát húzódott. A lépcső két oldalán fehér rózsa bokrok voltak, amik kezdték lehullatni a szirmaikat, mivel november vége volt. A villát csak előröl láttam még, de már így is hatalmas volt. A parkoló a villa alatt volt kiépítve, mikor Sasuke-kun még be se ért a parkolóba a lámpák felkapcsolódtak. A parkolóba állt egy fekete színű ferrari és limuzin. Eddig még Sakura nem sokszor látott ilyen drága kocsikat.
- Sasuke-kun a másik kocsi is a tiéd?
- Igen.-mondta Sasuke, mikor kiszállt a kocsiból.
Sakura is rögtön kiszállt, mikor látta, hogy a szerelme várja. Majd egy szolgálólány jelent meg, aki felvitte Sakura táskáit, amibe a cuccai volta.
- Hagyjad csak, majd én felviszem a holmimat.-mondta Sakura a szolgálólánynak.
A szolgálólány Sasuke-kunra nézet, hogy most mit tegyen.
- Sakura elmagyaráztam neked, hogyan kell viselkedned.-mondta Sasuke, Sakura tudtára adva, hogy engedje, hogy a szolgálólány vigye a két táskát.
Sakura oda ment Sasukéhez, mert nem szeretett volna veszekedni vele. Soha nem akart Sasuke-kunal veszekedni. Sasuke megfogta Sakura kezét és kimentek a parkolóból. Amikor ki értek Sakura most látta valójában, hogy mekkora a villa. A villának az alsó részé kövekkel volt ki rakva a nagy bejárati ajtó körül is ugyan olyan kövekkel voltak kirakva, miközben hátra sétáltak. Mikor még csak a kert elejéhez értek, nagyobb bokrokat meg tujákat lehetett látni szépen elrendezve. Egyszer egy derék magasságú kerítésre lett figyelmes Sakura. Addig azt hittem, hogy ez a kert, de Sasuke-kun elmondta neki, hogy csak most értek a kerthez. Amit most látott az csak a belépőkert volt, ami nagyon szép volt. Mikor bementek a kertre újra egy hosszú lépcső sor vezetett fel egy nagy teraszra. A teraszon Fugaku bámult a semmibe, majd mikor észre vette, hogy a fia megérkezett hozzá fordult. A fiának mindig örült, de Sakurának annál kevésbé, soha nem fogja elfogadni, de nem tudott ez ellen semmit tenni. Ezért nehezen tisztázta magával, hogy próbáljon meg legalább kedves lenni vele, ami igen nagy nehézséget okozott neki. Sakura érezte, hogy Fugaku úr nem repes az örömtől. Valamiért a legelső találkozásuk óta fél tőle. Ezért elkezdett remegni a keze.
- Sasuke-kun mégis mért jöttünk ide?
- Mostantól itt fogunk élni ketten.-mondta Sasuke, mikor magához húzta Sakurát.
- Hogyan??? Sasuke-kun ez rengetegbe kerülhetett neked. Nem kellett volna, hiszen egy kisebb ház is elég lett volna nekünk. Nekem csak az a fontos, hogy mellettem legyél, másra nem vágyom.
- Ne törődj ezzel. Nem vagyok hozzá szokva az egyszerű közemberek életéhez, ezért ne várd azt, hogy megváltozzak.
Majd Fugaku vette át a szót, hogy korán érkezett meg ifjú szerelmes pár, mert a kertészek nem fejezték be az utolsó simításokat.
- Sasuke három nappal ezelőtt vette ezt a luxusvillát kettőtöknek. A kertet is a legjobb kerttervezővel és kertberendezővel csináltatta. Nagyon szép innen a kilátás és még szebb lesz ha már el ültették az utolsó növényeket is a másik oldalon.-mondta Fugaku, de a hangjába semmi kedvesség nem volt.
Fugaku nehezen rábeszélte magát, hogy menjen oda Sakurához, aki a fia kezét fogta. Sasuke-kun engedte Sakurát kezét. Fugaku meg a kerttel szembe állította a félő lányt, akinek egy hang se jött ki a száján, mikor látta a kertet. A kertbe cseresznyefák sorakoztak a kert végébe a kerítés előtt. A kert egyik oldalába volt egy nagyobb halastó, amibe Kawarimono, Matsuba, Goromo, Hikarimono, Bekko és Gosanke halak voltak. A tó körül apró halvány sárga virágok voltak. A kert közepén állt egy nagy Japán Nyírfa és elrendezve körülötte gömb alakúra nyírt bokrok.
- Tetszik Sakura?-kérdezte Sasuke.
- Igen. Nagyon szép Sasuke-kun, de tényleg nem kellett volna.
Közben Sakura minél hamarabb távol akart kerülni Fugaku úrtól. Érezte, hogy vállait erősebben fogja, ezért Sasuke-kunhoz ment vissza. Sasuke-kun észrevette, hogy Sakura nyugtalan. Tudta, hogy Sakura fél Fugakutól és meg is volt rá az oka, mert ahol csak tudta a földig alázta azért, hogy egyszerű családból származik és tanulatlan. Aztán egy öreg kertész vánszorgott fel nehézkesen a lépcsőn. Már alig bírt menni, mert olyan öreg volt és az egyik lábára sántított is. Muszáj volt dolgoznia, mert még nem érte el azt a kort, hogy nyugdíjba mehessen.
- Befejeztük az utolsó simításokat Sasuke úr. Remélem meg van elégedve a kertel, amivel rengeteget dolgoztunk ebben a három napba, hogy mára befejezzük.-mondta az öreg kertész.
- Sakura tetszik a kert?-kérdezte Sasuke, mikor Sakurára nézet.
- Persze nagyon szép.
Sakura nagyon megsajnálta az öreg kertészt, mert még így sokat kellett dolgoznia az ő korában. Sasuke elővett a zsebéből egy fehér borítékot és a kertésznek adta. Pont annyi volt benne készpénzben, hogy mind a háromnapi munkának a bére benne volt. A kertész hálálkodva fogadta el és rögtön elment. Aztán négy fiatal kertész kezdték fel hordani a kinti asztalt a székekkel együtt és a négy napozó ágyát. Ami nem kis feladat volt számukra, de amint elrendezték rögtön elmentek. Fugaku sem akart tovább maradni, mert nem akarta látni Sakurát. Aztán egy morcos kemény vágású inas jött, aki nem volt valami bőbeszédű. Úgy 50 év körüli lehetett, 175 centiméter magas lehet. Ezért alacsonyabb volt Sasuke-kunál, de ennek ellenére szigorú volt a megjelenése. Szürke haja volt, ami között alig lehetett észre venni ősz hajszálait. Az inast Owaru hívták és ő kísérte ki Fugaku urat. Majd Sasuke-kun bekísérte Sakurát az étkezőbe, mert a teraszra az étkezőn keresztül lehetett eljutni. Az étkező nagy volt fehér márvány padló volt fekete konyhapultok voltak, amiknek a tetején fehér márványlap szerűség volt. Szürke hűtő volt, ami hideg vizet is lehetett tölteni. Olyan volt az a része, mint a kávé automaták, vagyis Sakura ahhoz tudta hasonlítani. Az étkező asztal körül székek sorakoztak. Sakura azt hitte, hogy álmodja az egészet.
- ~ Képtelenség, hogy Sasuke-kun valaha is megkérje a kezem és, hogy ilyen szép villába éljünk ketten és hamarosan hárman. Biztos csak álmodom az egészet, de ha álmodom nem akarok felébredni belőle~.
Sasuke mikor látta, hogy Sakura nem hisz a szemének átkarolta a derekát, majd megcsókolta a nyakát. Sakurába most tudatosult, hogy szerencsére nem álmodja, hanem ez tényleg megtörténik vele. Már semmire se vágyik, csak arra, hogy örökre Sasuke-kunal lehessen. Sasuke-kun mindent megmutatott Sakurának. A két konyha volt, amibe a legújabb tűzhelyek és hűtők voltak. Az földszinten volt egy hatalmas medence, hogy bármikor tudjanak úszni. Nagyon mély volt, ezért Sakura tudta, hogy ő nem nagyon fog benne úszikálni, mert nem tud úszni. Csak olyan vízbe mer bemenni, ahol leér a lába. Még azon a szinten volt egy edzőterem is, ami Sasuke-kun fog használni. Sok szoba volt. Mind a három emeleten volt egy nappali és a második emeleten volt Sasuke-kun irodája. Meg ott is voltak a híres festmények és a nagyon drága vázák meg ezekhez hasonló tárgyak. A harmadik emeleten kevesebb szobák voltak, ott volt a hálószoba is. Ide nem mehetek fel a szolgálók, csak arra a kis időre, ameddig takarítanak. Mint Fugaku és Mikoto villájában itt voltak megfigyelő kamarák. Sasuke-kun már elmagyarázta Sakurának minek van szükség megfigyelő kamerákra, ezért nem akarta újra elmondani. Gyűlölte többször elismételni, amit mond. Egyszer mond el mindent, de azt érhetően. Sakura is nem szerette ismételni magát, de kettőjük közül Sasuke nem szerette jobban. A hálószobába beérve nagy ágy volt középen, ami mögött nagy ablak volt. Redőny is volt az ablakon, de azt csak éjszakánként fogják lehúzni. Az ágy két oldalán két éjjeliszekrény volt. Szembe volt a plazma tv, ami a falra volt felszerelve. A hálószoba fehér volt barna dekorcsíkkal díszítve, hogy ne legyen egy színű. Világos barna átlátszó függöny volt az ablak előtt, ami jól átengedte a nap sugarait, ezért világos volt a szobába. Mivel Sasuke-kun nem igen szerette, ha a szobájába világos van, ezért volt szükség redőnyre. Sakura megszokta, hogy a szobájába mindig világos van, mert a régi szobájába három ablak volt és egy ugyan olyan üveges erkély ajtó. Vagyis ameddig le nem ment a nap, addig mindig világos volt a szobájába. Ha meg leszállt az éj, akkor lámpát kapcsolt. A parketta világos barna volt. Még nem volt sok minden, mert Sasuke-kun azt akarta, hogy Sakura rendezzen be. Hiszen a nők jobban értenek az ilyesmihez mint a férfiak. A hálószobából nyílt egy fürdőszoba is, amit csak ők ketten használhatnak.
- Sasuke-kun kérlek ne enged, hogy a szolgálólányok takarítsanak a hálószobánkba. Mert ez a mi szobánk és nem szeretném, ha idegenek jönnének be.-mondta Sakura elpirulva, mert ebbe a szobába fognak szerelmeskedni.
Sakura magára vállalta, hogy ő fogja takarítani a szobájukat. Sasuke-kun evvel nem kellett sokáig győzködni, mert ez a szoba tényleg csak az övéké volt. Senkinek nem volt hozzá köze az ők szerelmeskedő szobájukhoz. Látva Sakura vörös arcát oda ment és megcsókolta. Sakura még mindig egy kislány volt, akit könnyen zavarba lehetett hozni és szörnyen naiv volt. Szinte már nincs ilyen lány Sakurán kívül. Sakura nagyon szerelmes volt Sasuke-kunba és ezt nem is tudta volna letagadni. Sasuke-kun is ugyan olyan érzelmeket táplált Sakura iránt. Csak neki mutatta ki kicsi az érzelmeit, és ő volt az egyetlen lány, aki iránt így érzet. Pedig rengetek nővel volt dolga, de valami oknál fogva csak Sakura iránt érez szerelmet. Később Sakura megmutatta Sasuke-kunak angyalkát, aki 8-9 éves kora óta meg van.
- Sasuke-kun ugye milyen aranyos?-kérdezte Sakura, mikor az ágyuk közepére helyezte.
- Sakura ez a plüss kutya nem lesz itt. Nem szeretem ha az ágyba felesleged dolgok vannak.-mondta Sasuke, mikor vissza adta Sakura kezébe a kutyát.
Sakura erre elszomorodott, mert eddig mindig angyalkával aludt. A szívéhez nőt, ezért nem volt szíve a szüleinél hagyni. Sasuke-kun igen nyers volt, ha valamit eldöntött, de azért, hogy felvidítsa Sakurát, azt mondta neki, hogy a gyermeküknek fogják adni. Sakura erre tényleg vidám lett és a hasára tette a kezét, majd Sasuke-kun kezét is a hasára tette. Tudta, hogy Sasuke-kun nem tenné a kezét a hasára, mert nem nagyon szerette az érzelgős dolgokat, ezért kellett neki kezdeményeznie. Sakura sokat fogyott, mert bármit eszik attól rosszul lesz. A hasán még egyáltalán nem lehetett látni, hogy babát vár. Sasuke-kun keze nagyobb volt mint Sakuráé, hiszen férfi volt, s a férfiak kezei nagyobbak a nőkénél.
- Sasuke-kun még mindig alig hiszem el, hogy gyerekünk lesz. Ez a gyerek a szerelmünk bizonyítéka.-mondta Sakura, mikor megcsókolta Sasukét.
Sasuke-kun később elmondta Sakurának, hogy december 2-án lesz a polgári esküvőjük és december 14-én a templomi esküvőjük. Már minden ezzel kapcsolatos ügyet elintézett, de Sakurávanak ki kell választani a meghívókat meg a menyasszonyi ruháját is. Vagyis még sok dolguk volt.
|