|
Reggel mikor Anko fésülte hajamat el voltam gondolkodva. Este Sasuke-sama nem aludt mellettem. Csak azt tudtam, hogy el ment valahová későn és nem rég ért haza. Vajon hová kellett elmennie?
- Anko-san mondja mit jelent az, hogy szerető?
- Szerető az a nő vagy férfi, aki nem házasodtak össze és úgy folytatnak nemi kapcsolatot. A sok házasságban tartanak szeretőt, mert érdek házasságok vannak mindig.-mondta Anko.
- Akkor Akimi a férjem szeretője?
Anko erre elkezdett köhécselni és elhúzta az ajtót, ami az előkertre nyílt. Enyhe fuvallat jutott be a szobába. Nagyon jó eset, mert nagy meleg volt.
- Nos igen Sakura-sama. De ne aggódjon, mert maga a felesége.
- Nem értem azt mondtad, hogy a szerelmesek szoktak nemi kapcsolatba lenni. Én nagyon szeretem Sasuke-samát, és soha ne engedném meg más férfinak, hogy hozzám érjen. Akkor Sasuke-sama mért tart szeretőt talán nem szeretet?
Mikor ezt kérdeztem a sírás kerülgetett. Nem is mertem bele gondolni, hogy Sasuke-sama más nőt szeretem rajtam kívül. Anko erre csak mosolyt erőltetett az arcára. Fogalma sem volt arról, hogyan magyarázza el nekem.
Négy nap elteltével délelőtt Sasuke-sama bejött hozzám és elkezdett levetkőztetni. Eddig mindig este csináltuk, most meg délelőtt, amikor majdnem mindenki fent van. Mostanában Sasuke-sama egy nap kivételével mindig magáévá tett. Este is voltunk úgy együtt, és szerencsére tényleg nem fájt most már. Talán azért mert hozzá szoktam már...nem tudom. Mikor befejeztük megcsókoltam majd ráhajtotta Sasuke-sama mellkasára a fejem. Olyan jó volt, hogy ma nem kellett sehová mennie. Egyszer csak hangosan bekiáltott Ukon.
- Sasuke-sama jöjjön gyorsan lázongások törtek ki a parasztok között.
Sasuke-sama azonnal kibújt mellőlem én is kibújtam az ágyból és segítettem neki felöltözni. Nem azért mert nem tudott volna, de a feleségeknek kötelessége volt ilyen dologba segíteni. Az édesanyám is mindig segített apámnak. Mindet lány kiskorától fogva arra neveltek, hogy tiszteljék a férjüket. Ez alól én sem voltam kivétel, engem is így neveltek.
- Sasuke-sama kérem vigyen magával.
- Nem viszlek. Ez nem neked való és könnyen megsérülhetsz.-mondta Sasuke.
De addig könyörögtem neki, ameddig rá nem beszéltem. Nem akartam, hogy egyedül hagyjon. Mellette akartam lenni mindig. Gyorsan felöltöztem és kimentünk és az istállós fiú alig bírta egy helyben tartani Sasuke-sama lovát, akit Kuroinak hívtak és a legnemesebb lófajtából származott. Kuroi össze vissza rúgott, mérgesen fújtatott, harapott és kapált a patájával. Az istállós fiúnak kitépte a gyeplőjét a kezei közül és meg támadta. Sasuke-sama ment oda hozzá, hogy megnyugtassa. A ló rögtön kezesbárányként viselkedett. Sasuke-sama felült rá majd engem maga elé kapott fel. A katonák döbbentek néztek egymásra mikor meglátták, hogy Sasuke-sama engem is elvisz magával. Senkinek nem tetszett, hogy én is megyek, de nem mertek szólni egy szót sem. Aztán kivágtattunk hat katonával. Suigetsu és Juugo mögöttünk jöttek Ukon és egy másik katona meg egy kicsit lemaradva. A falúban érve zsivajgó tömeg fogadott minket. A tyúkok szanaszét szaladgáltak. Házak égtek és a rizs termény is tönkre ment.
- Hallgassatok el! Sasuke-sama tisztelt meg a jelenlétével titeket!-ordította Ukon lenézve a falusiakat.
A falusiak csöndbe maradtak, de utána még hangosabban elkezdtek ordítani. Hangosan azt ordították, hogy túl sok az adó és nincs elég terményük sem, hogy jól lakjanak, mert termény adót is kellett fizetniük. Sasuke-sama leszállt mellőlem és a többiek is leszálltak a lovukról. Előrántották a karjukat és rendet kezdtek parancsolni. Nem is mertem oda nézni aztán észre vettem, hogy a lovak nyugtalanok. Aztán abba a pillanatban Kuroi hátra rúgott majdnem leestem róla, de szerencsére megfogtam a gyeplőt. Aztán megláttam, hogy két szürke farkas vicsorogva Kuroihoz közelítenek. Az egyik farkas rögtön neki támadt, de Kuroi abban a pillanatba hátra rúgta egy nagy fadobozhoz, ami széttört. A másik farkas meg rögtön a társa után támadt és erre Kuroi elkezdett vágtatni. A falusiak ijedten ugrottak szét, mikor meglátták, hogy megvadult egy ló. Alig bírtam a hátán maradni, mert rúgkapált összevissza. A két szürke farkas meg utánunk rohant.
- Sasuke-sama segíts!
A hangomat hallva Juugo és Sugetsu felkapták a fejüket. Sasuke meg vérrel áztatott kardját vissza tette és a lovakhoz szaladt. Fel ült Ukon lovára és elkezdet vele utánunk vágtatni. Ez a falu nagyon kicsi volt és szegény, ezért hamar kiértünk és utána egy vizes árok volt, amit Kuroinak semmi erőfeszítésébe nem került átugrani. Én meg nem tudtam semmit sem csinálni, hogy megfékezem. Éreztem, hogy lassan már nem tudok a hátán maradni. A kétfarkas is átugrotta a keskeny vizes árkot. Közben elkezdtek vonyítani. Kuroi egy hatalmas sziklás terület mellett futott el, ahonnan a sziklákról farkasok ugrándoztak. Némelyikük olyan bátor volt, hogy megpróbált a szikláról ráugrani Kuroira, de szerencse nem sikerült nekik. Majd egy farkas horda rohant utánunk. Az élőkön egy fehér farkas és mellette egy fekete farkas. Ők volt az alfa pár, aki a farkas horda vezetői voltak. Majd váratlan Kuroi két lábra emelkedett. Már tényleg alig tudtam kapaszkodni főleg utána még gyorsabban kezdett elvágtatni. Aztán csak nyüszítést hallottam és hogy a fehér farkas lemaradt a társaitól és lefekszik és fájdalmasan nyüszít. Aztán észre vettem, hogy a falka egy része a fehér farkassal marad és másik megkövet minket. Aztán észre vettem Sasuke-samát, aki percek alatt utolérte Kuroit és amennyire csak tudott mellette lovagolt, megragadta a gyeplőt és erősen hátra húzta. Kuroi abban a pillanatban megállt, Sasuke-sama leszállt a lóról és odajött hozzám. Ijedten néztem rá majd leszálltam a lóról és sírva Sasuke-samához bújtam. A farkasok meg morogva közeledtek felénk. Sasuke-sama megfogta a kezem és a háta mögé húzott. Az íjat megveszítette és ellőtte, mire egy farkas nyüszíteni kezdett. Aztán megláttunk két lovast közeledni, akik nem voltak mások mint Suigetsu és Juugo, aki elkergették a farkasokat. Juugo mögött meg Ukon ült, aki rögtön lepattant, mikor ide értek hozzánk.
- Ezért mondtam, hogy nem hozlak magammal! Ha rád kell figyelnem, akkor nem tudok semmit se csinálni.-mondta Sasuke dühösen.
- Mit képzeltél kislány, hogy nekünk játék és kacagás az életünk? A frászt, nekünk komoly döntéseket kell hozni és végre hajtani. A nők meg maradjanak ki belőle! Gondol csak el, ha én és Suigetsu is magával hoznánk a feleségeinket, akkor mi lenne?-kérdezte mérgesen Ukon, aki kiabált velem.
- Elhallgass Ukon! Majd én döntöttem el, hogy magyarázom el a feleségemnek.-mondta Sasuke, aki fel ült a lova hátára.
Sasuke-sama erősen megragadta a csuklómat és maga elé ültetett. Majd vissza indultunk. A falusiak ugyan úgy fogadtak minket mint az előbb. Csak az arcokon félelem tükröződött.
- Sasuke-sama eltekint két hónapi adódtól tőletek, de utána ne merjetek lázongani, mert akkor az egész falut elpusztítjuk!-ordította Ukon.
A falubeliek fejet hajtottak, hogy beleegyeznek, de nagyon féltek. Majd vissza indultunk a palotába. A palotában érve egy 50-60 év közötti férfi várt minket. Elég ijesztő volt, nagyon fehér bőre volt és sötét barna hosszú haja volt.
- Sasuke-sama mit gondolt, amikor elvitte magával a feleségét? A felesége nem szólhat bele semmibe. A nőknek egy feladatuk van, hogy az ágyba jók legyenek.-mondta a férfi, aki nagyon mérges volt.
- Higgad le Orochimaru.-mondta Sasuke, mikor leszállt a lováról.
Sasuke-sama lesegített engem, de még mindig nagyon dühös volt rám. Majd mikor annak a férfinak a citromsárga szemeibe néztem libabőrös lettem. Nagyon félelmetes és gonosz kisugárzása volt. Ő volt a férjem tanácsadója, akit nem érdekelt, hogy mi lesz az emberekkel. Juugo és a többiek elmentek, mert nem tartozott rájuk ez a beszélgetés. Anko jött oda hozzám, hogy bekísérjen, mert nem maradhattam ott. Aztán este mikor aludtam fel keltem, mert hallottam Sasuke-sama hangját, mikor Ankoval beszél.
- Többé nem viszem magam. Most is nagy botrányt okozott. Nem hiányzik nekem, hogy ezt hallgathassam nap mint nap.-mondta Sasuke, mikor szakét iszogatott kint az előkert teraszán.
- Sasuke-sama kérem nézze el Sakura-samának. Hiszen még mindig gyermek, aki nem rég tapasztalta meg az életet. Csak magával akar lenni többet, mert tényleg szerelmes magába.-hallatszott Anko hangja.
- Nem engedhetek senki közel magamhoz és nem szerethetek senkit. Arra neveltek kiskorom óta, hogy könyörtelen legyek. A legjobb mesterektől tanulta a karfogatást és a harc típusokat, aki még könyörtelenebbé tettek, mert akinek vannak érzései az gyenge. Azért választottalak Sakura mellé első udvarhölgynek, mert téged nem könnyű befolyásolni. Két hónapba múlva el kell mennem egy hónapra.-mondta Sasuke mikor a szakéjét iszogatta.
- Hallottam róla. Háborúba mész a katonaiddal Neji-samával és Yahiko-samával, de eddig csak pletykáltak erről.
- Ameddig távol vagyok figyelj Sakurára. Ha bárki bántja, megalázza vagy valamibe szükséget szenved, akkor üzen nekem. Meg erről ne szól még neki.
Anko csak bólintott, hogy a parancsnak megfelelően fog cselekedni. Sasuke meghallotta, hogy Sakura sír. De csak ő hallotta, Anko semmit nem hallott továbbra is abba a hittbe volt, hogy Sakura alszik.
Ezek halva elkezdtem sírni, de megpróbáltam minél halkabban, hogy ne hallják meg. Nem akartam, hogy Sasuke-sama elmenjen ráadásul egy hónapra, ami nagyon hosszú idő. Egyedül leszek ezen az idegen helyen, ahol még a szolgák is semmibe vesznek. Remélem nagyon lassan fog eltelni ez a hónap és imádkozom azért, hogy Sasuke-sama sérülések nélkül jöjjön haza. Hogy fogom nélküle kibírni azt az időt, ameddig távol van? Nem is emlékszem mikor aludtam el, csak arra, hogy sokáig sírtam.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó