Narutonak elkerekedtek a szemei a megdöbbenéstől. Négy év után újra találkozott Sasukéval, aki még most a legjobb barátjának tart. Nem mondott le mér arról az álmáról, hogy egyszer még Sasuke vissza fog térni Konohában. Majd a tekintette a közeledő Sasuke melletti lányra tévedt, akin látszott, hogy alig megy a lábán. Csak Sasuke karjába kapaszkodva tudott menni a maga tempójában. Sasuke ezért is ment olyan lassan, hogy a lánynak ne kelljen megerőltetnie magát. Mögöttük ment Shizimi, aki egy gyermeket tartott a kezében, és mellette meg egy fiatal lány ment, akinek egy kristály nyaklánc lógott a nyakában. Majd utánok Suigetsu és Juugo lépdelt alig halva a lépteiket. A többi shinobi rögtön elállt az útjukból és lehajtották a fejüket. Reikege meg elordította magát és egyenesen feléjük kezdet el rohanni, de akkor egy fekete lepke jelent meg és körbe fonta a vékony lábaival a hirtelen haragú férfit. Majd azonnal elkezdte szívni a chakráját, miközben még több erősebb mérget juttatott a szervezetében. A mizukage már erejének a határán volt mert az a pókháló sok chakrájától fosztotta meg. Ezért mikor már nem bírta össze rogyott és elkezdette hangosan venni a levegőt. Sasuke Suigetsura nézet, aki jelezte a shinobinak, hogy hagyja abba a jutsuját. A sav folyam lassan kezdett elpárologni kiégetve maga után a füvet. Gaara meg mizukagéhoz sietett, hogy segítsen neki felállni.
- Sasuke! Mért csinálod ezt?! Nem volt neked elég a négy évvel ezelőtti háború?! Meddig akarsz még a bosszúdnak élni?!-kérte Naruto kiabálva közben a szemeiben könnyek gyűltek.
A hangjában düh és szomorúság is csenget, mikor egykori csapattársára nézet. Sasuke rezzenéstelen arccal nézte a semmiben sem változó Narutot.
- Még nem fizetettek meg a klánom miatt. Soha nem bocsátom, hogy a klánomat konoha iktatta ki! Hokage lettél, de mindig ugyan olyan vagy mint régen. Ha jó hokage akarsz lenni, akkor tanulj meg komoly és rideg lenni.
Majd Shizimi karjaiban hallani lehetett, hogy elkezdett valaki sírni. Sakura azonnal oda nézet aggódva, hogy gyermek mitől ébredt fel. Shizimi meg oda vitte a kislányt az édesanyjához, hogy Sakura megnyugodhasson. Naruto Sakurára nézet, akit még soha nem látott ilyen boldognak. Ilyen szépen mosolyogni, akkor látta utoljára mikor még Sasuke a 7-es csapat tagja volt. Majd Gaara észre vette a fiatal lány karjaiban egy másik babát. De ez nem kerülte el a reikage figyelmét sem.
- Két gyereket csinált ennek a lánynak Sasuke?!-kiáltott fel reikage mikor minden erején azon volt, hogy kijöjjön a lepke „karmai” közül.
- Igen. Sakura a feleségem és két gyermekünk született, aki az Uchiha klán következő generációja. Csak, hogy tudjátok, saját klánt alakitok, és már nem öt nagy nemzet lesz hanem hat. Az Uchiha nevet meg csak az én leszármazottaim viselhetik.-jelentette ki Sasuke, mikor a feleségét átkarolta.
- Uchiha Sasuke-sama. A sav klánja végig hűségesen fog szolgálni.-ugrott le a fáról Kinen, mikor meghajolt.
Utána a méregőz faluja is hűséget fogadtak. A tükör klán testvér pár is, a jég klánja is, az eső, és még sorolhatnám hány klán állt Sasuke mellé. De azok a klánok mind harc edzet shinobikból álltak. Sakura amikor meglátta Kinen Sasukéhez bújt. Majd Sasuke és a többi shinobik eltűntek. Hagyták vissza menni a kagékat a falvaikban most az egyszer. Közben Senki is tudomást szerzett a hírekről Tama nitól.
Az öt nagy nemzetben a kagék kihirdették a falvaikban, hogy mi történt. Naruto nehezen, de bele kellett egyeznie, hogy Sakura soha nem jöttek vissza Konohába. Ezt a többi kage soha nem engedné meg. Bűnt követett el azzal, hogy Uchiha Sasuke gyermekeit a világra hozta. Most már soha nem lehetnek együtt, mint régen amikor a 7-es csapatban együtt teljesítették a küldetéseket geninként. Naruto keservesen sétált az utcákon mélyen a gondolataiba merülve. A többi falusi meg shinobi fejet hajtott előtte, amikor meglátták. Majd Hinatát vette észre, aki szomorú mosollyal várta kedvesét. Naruto csak egy pillantást vetett rá, majd szó nélkül tovább ment. Mintha az ég megérezte volna Naruto szomorúságát, mert eleredt az eső. Az ég is sírt, hogy a 7-es csapat már soha nem lehet olyan mint régen. Bántotta a bűntudat, hogy nem tudott segíteni Sakurán. Ezért arra a helyre ment, ahol a ninja karrierje elkezdődött. Régebben egy erdő volt, de mára már csak kopár síkság volt. Csak a három farönk volt, amelyik közül az egyikre kikötözték, mert engedély nélkül meg akarta enni a rament, a társainak nem hagyva. A nap, mikor hóesés közben Sakura szerelmet valót lenni neki, de pontosan tudta, hogy a csapattársa egyáltalán nem táplál iránta szerelmet. Hiszen csak egy férfinek van hely a szívébe, az meg nem más mint Uchiha Sasuke! Sokáig állt a szakadó esőbe, három rönk közül a középsőnek hűlt helye volt. Az egykori zöld füves mező, már nem volt, csak hamu marad utána. A folyóból is kiszáradt a víz, az élőlényekkel meg eltűntek. Aztán egy ANBU jelent meg mögötte.
- Kakashi sensei mondja, mit tett volna az én helyembe?-kérdezte Naruto elkeseredve.
- Hallottam, hogy mi történt és én is ugyan ezt tettem volna. Sakura elkövetett egy végzetes hibát azzal, hogy Sasuke gyerekeit a világra hozta. Elhintve megint újabb háborús időszakot. Csak én kiirtottam volna a szívemből minden érzelmet és a gyerekeket...-mondta Kakashi, de a mondta felénél a hangja elcsuklott.
- Azok ártatlan gyerekek! Akik semmiről sem tehetnek! Mégis hogy árthatnék neki, arról nem is beszélve, hogy Sakura belehalna a fájdalomba. Akkor is amikor Sasuke elment mindig szomorú volt, nem tudott már mosolyogni, onnantól a halvány mosolyába is szomorúságot lehetett látni. Sasuke meg nem hagyná, hogy a gyerekeinek bármi baja essen, akkor gondolkodás nélkül újabb háború robbanna ki ebbe a percben!-kiabálta Naruto egyenesen a sensei arcábab.
- Azok a gyerek olyanok lesznek mint az apjuk. Ha felnőnek ők fogják fenyegetni az egész világot.-mondta Kakashi nyugalmát megtartva.
Naruto erre elhallgatott, mert akármennyire is nem akarta, de igaza volt a senseinek. A Uchiha gyerek, akinek az apjuk a félelmetes Uchiha Sasuke-kun, az a sorsuk, hogy az apjuk gyűlöletét kövesség. S ha felnőnek a senki nem lesz biztonságba tőlük. Naruto lerogyott a földre és a földet erősen ütni kezdte, úgy hogy vér fedte be a kezét. Az arcáról patakokba folytak a könnyek. Hokageként és barátként is csődöt mondott. Nem alkalmas a hokage címre, mert az érzelmei befolyásolják. Nem tud normális döntéseket hozni, ha a csapatársairól van szó. Kakashi fogta le a kezét, hogy fejezze be. Most kell erősnek lennie és helyes döntést hoznia. Zárjon ki mindenki a szívéből és nézze azt ami az egész shinobi világnak a javára fog szolgálni. Hinata sírva nézte Narutot, akinek inden fájdalma és szomorúsága előtört. Nem tudott semmi, hogy mi történt a kage találkozón, de érezte, hogy semmi jó nem történt ott. Kakashi észre vette a távolból figyelő Hinatát és azzal a lendülettel mellette termet és a vállára tette a kezét. Szomorúan a lányra nézet.
- Beszélj vele, rád talán hallgat.-mondta Kakashi majd eltűnt.
Hinata oda szaladt Narutohoz és magához ölelte. Könnyek egymásra hullottak mintha két kisgyerek lennének. De nem voltak kisgyerekek, a gyerekek nem tapasztalnak meg ilyen fájdalmat, amiből nincs kiút. Sasukének és neki ugyan olyan sorsa volt majdnem, mindketten szeretett nélkül nőttek fel, csak magukra számíthattak senki más nem segített se a mostani hokagének sem pedig a legerősebb, legfélelmetesebb vált Uchiha Sasukénak. A sor hasonló életet rendelt nekik, de az egyik a jó a másik a gonosz megtestesítője. Egyszer már összecsaptak és majdnem az egész világ megsínylette, de most hamarosan újra megütköznek egymással. Az ifjú hokage érzi a porcikáiban, hogy újra rettenetes háború fenyegeti őket. Ami szinte már az ajtón kopogtat. De ez még több áldozatokkal és szenvedéssel fog járni, ha ez bekövetkező. Hokageként a falu biztonsága az első, most nem inoghat, el kell örökre felejteni a nőt, akiért mindig is oda volt és a férfit, akit a legjobb barátjának tart.
- ~ Ég veletek Sasuke és Sakura. Most utakra léptünk mint hárman, ahol soha nem találkozhatunk újra barátként hanem ellenségenként fogunk tekinteni egymásra. Bárcsak erősebb lettem volna, akkor elkerülhettük volna ezt...~ -gondolta magába Naruto, mikor Hinatára hajtva a fejét sírt.
- Micsoda?! Igaz ez Shizune?!-kérdezte Tsunade mérgesen, mikor a papír munkákat írta meg a hokagének épített faházba.
Shizune nem válaszolt csak lesütötte a szemeit. Tonton szomorúan röfögött Shizune karjaiba. Tsunade szomorúan az íróasztalra könyökölt és a kezeit egymásra tette. Mennyi rossz fog vele még történni? Az élete egyetlen szerelme meghalt egyetlen szeretett kisöccsével együtt. A legjobb tanítványa meg a káosz okozó shinobinak lett a felesége és a gyerekeit is világra hozta. Az öt kage meg olyan kegyetlen, de érhető döntést hozott, hogy a lány többé nem térhet vissza a faluba. El elárulta Konohát és a többi nemzetett is, ezért nincs bocsánat. Ha neki ennyire fáj ez a döntés, akkor hogyan érezhetett Naruto. Holnapra már mindegyik falubeli tudni fogja, bárcsak tehette valamit a tanítványáért, de meg van kötve a keze.
A palotában Sakura éppen aludt, mikor benyitott halkan egy személy. Egyenesen a két egymás melletti lévő kiságyhoz ment, ahol a két kicsi nyugodtan aludt, mint sem sejtve a veszélyt. Először a kislányt vette ki majd a kisfiút. Sakura mintha megérezte volna, hogy a gyermekei bajba vannak rögtön fel kellett és meglátta Tama nit, ahogy a gyerekeit tartja a kezeibe. Majd hátra pillantat gúnyosan a gyenge nőre az ágyra és azzal a lendülettel eltűnt. Sakura meg azonnal elkezd kiabálni Suigetsu rohan be hozzá, hogy megtudja mitől kiabál Sakura. Sakura a földön térdelt, mert elsötétedett előtte minden. Suigetsu amint megtudta mi történt azonnal Sasukéhez rohant. Sasuke meg abban a percben eltűnt és a nyomát se lehetett látni. Sakura minden erejét és chakráját össze szedte, hogy meggyógyítsa annyira magát, hogy kis időre vissza nyerhesse az erejét. Majd azonnal elindult, az anyai ösztönei azt súgták, hogy veszély fenyegeti a gyerekeit, és mintha valami súgná a füleibe, hogy hol találhatja meg a két kis babáját. Sakura a fákon ugrálva haladt. Eközben Sasuke egy meredek szikla tetején találta rá a nőre. Ami elég ingatag volt, egy rossz lépést és a szakadékba zuhanhatnak. Tama ni a legszélén állt a két kicsivel, akik elkezdtek sírni.
- Ad vissza a gyerekeimet! Ha most rögtön vissza adod megkímélem az életedet. Te döntesz a sorsodról.-mondta Sasuke mikor egyre nehezebben tudta vissza tartani a dühét.
Szeles idő volt a fáknak és a bokroknak csavargatták az ágait. Tama ni nem mutatta jelét, hogy vissza adná a kicsiket az apjuknak.
- Honnan tudtad Sasuke-sama, hogy itt leszek?
- Ez a hely kedves neked, mivel itt fejlesztette tökéletesre a képességet a segítségemmel.
Tama ni nem próbálkozott semmivel Sasuke ellen. Nem is tudott volna, hiszen a mérgek hatástalanok az Uchiha ellen. S ezért a mérges felhője sem ér semmit. A két kicsire nézet, akiknek az anyjuk elvette tőle a szeretett férfit. Ezt tudja megbocsátani soha, s ezért a két kicsin fog bosszút állni. Aztán felkapta a fejét, amikor meglátta, hogy Sakura is megérkezett.
Tama ni arcát elcsúfította a harag.
- Sasuke-sama melyik gyerekedet választod? Válasz gyorsan vagy mindkettő a szakadék mélyén fog nyugodni. Sakura ijedten nézett Sasukéra.
- A fenyegetéseddel nem érsz semmit utoljára mondom, hogy ad vissza őket.-mondta Sasuke ridegen.
- Ha nem választasz semelyik gyerekedet.-mondta Tama ni és a szakadékhoz emelte az egyik gyereket.
- Állj meg a fiam ad vissza.-mondta Sasuke.
- Sasuke-kun miket beszél ők mi gyerekeink. Képes lennél a lányunkat elhagyni?!-kérdezte Sakura kiabálva, de közben sírt.
Sasuke ránézet Sakurára, aki még mindig teljesen le volt gyengülve.
- Maradj ki ebből Sakura! Tudod mi csinálok.-mondta Sasuke.
|